Szeretem a zenét és kész. Passzívan és aktívan is hódolok neki. Szegény ember az, aki nem szereti a muzsikát:(
Mindeféle zenei stílust szeretek, amiben van egy kis harmónia, örök érvényű szöveggel bír, vagy valamilyen módon közel áll az emberhez. Egy időben nagyon szerettem a Republicot, Ákost, Kispál és a Borz-t, de szeretem a picit jazz-es kivitelezésű Norah Jones-t, Katie Melua-t, Nelly Furtado-t. De szívesen hallgatok rockot is, mint pl. Metallica, Nickelback, stb.
A legjobb zenékből kis részletet is el tudok játszani, de az évek múltával ezt a képességemet egyre inkább visszafejlesztettem. Nem vetem meg a népdalokat és a "bugyutább" gyermekdalokat sem. Ami jó, az egyszerűen jó és => ha jó hallgatni, akkor nem szégyenlem.
Zenei pályafutásomat - ha nevezhetem ezt pályafutásnak - egy xilofonnal kezdtem. Kb. másfél oktávja volt, és szines lapocskákkal volt ellátva. Kb. 10 éves lehettem, amikor az apunál jobban kezdtem játszani eme egyszerű hangszeren. Ekkor minden akartom ellnére beírattak harmonikára.
Nem szerettem ezen a hangszeren játszani, mert ciki volt. Az iskolában már muszály volt játszanom a kisebb műsorokban. Kb. két évig jártam, picit megtanultam a kottát olvasni. Két harmonikám is volt, az egyik egy kicsi DELICIA, a másik egy régebbi de nagyobb ... (elfelejtettem a típusát)
Kb. 16 éves lehettem, amikor rájöttem, hogy a gitár egyszerűbb hangszer, mert ha félrenyúlok, akkor azt nem lehet annyira észrevenni. Ezentúl gitárt szerettem volna. Kaptam is egyet a nagymamámtól névnapomra. Ezen autodidakta módon megtanultam az alap-akordokat. Hamar rájöttem, hogy a hangszer minősége már nem felel meg a gitártudásomnak.
Ekkor vettem meg a jelenleg is használatban lévő Cremona gitáromat Borka Ivántól. Ezt már sokkal jobban szólt mint az előző, de ma már csak tábori gitárnak használom.
Sok hónapot kellett brigádoznom, míg végre szert tettem egy igazán minőségi hangszerre. Ibanez Performance, elektroakusztikus, nyaka rózsafából készült, kivágással a végén. Kb. 1998-ban vettem, azóta gyakran használatban van.
2007 karácsonyán úgy éreztem, hogy egy igazi spanyol gitár is jól jönne a csendesebb de kifinomultabb játékhoz, így megkértem a Jézuskát, hogy ajándékozzon nekem egyet - ajándékozott:)
Ezeken a hangszereken kívül birtokomban van néhány furulya, doromb, csörgő ill. kisdob.
Ha lenne időm, pénzem és tehetségem, akkor szívesen vennék még egy hegedűt is. Egy elektronikus digitális zongora is áhított vágyam, melyet már vagy két éve készülök megvenni. Egyenlőre erre még nem került sor, majd talán jövőre...
Eddigi zenei aktivitásaim legtöbbször helyi irodalmi-kultúrális, esetleg szórakoztató jellegű volt. Elsődlegesen az ifjúsági szentmiséken kezdtem el nyilvánosan gitározni. Majd jöttek a cserkésztáborok, akciók, ahol szintén a középpontba kerültem a gitárnak köszönhetően. Rendszeresen szolgáltattam "kutlúrműsort" a márciusi ünnepségeken, falunapokon, emlékművek leleplezésénél.
Megszámlálhatatlan alkalom volt, amikor egy-egy számmal léptem fel egyedül, duóban vagy trióban. Zsapka Attila, Halász Péter, Lengyel Judit, Salgó Viktória, és még sorolhatnám azok sorát akikkel rendszeresen sőt a mai napig vállaljuk a helyi rendezvényeken való aktív részvételt.
A legnagyobb öröm számomra, hogy elég sokan a cserkészetben folytatott gitározásom által inspirálodtak a gitártanulásra.
A Vándor verséneklő együttes tagjai régi barátaim voltak. Egyszer egy TV-s szereplére kérték fel őket Budapesten és hirtelen szükségük volt egy gitárosra. Megszólítottak, elvállatam, és azóta néhány évig együtt játszottunk. Sok fellépésünk volt határon innen és túl. A legemlékezetesebb talán a vajdasági turné volt. Ezáltal is köszönöm az együttes tagjainak a sok tapasztalatot, és a sok zenélés örömét.
www.vandor.sk
A keresztút nem más, mint Jézus Krisztus kínszevedésének története. Sillye Jenő és barátai új zenei formába öntötték ezt a történetet, néhány barátommal három évig jártuk az országot ezzel az oratóriummal. A nagymegyeri Bárka együttes tagjaival Sotkovszky Lajossal a Vándor együttes tagjaival és néhány barátunkkal karöltve kb. 50-szer adtuk elő ezt a keresztutat.
Sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam körútjaink során. Ez egy igazán jó csapat volt.
Kezdettől fogva gitároztam a templomban. Ezt a szokásomat (szolgálatomat) a mai napig gyakorlom. Javarészt Udvardon, főiskolás koromban pedig hetente Pozsonyban volt ifi-misénk. Szent Ferencről szóló musical-ben Latika Magdival, Filip Ágival és Tirpák Andreával vállaltuk a zenei kiséretet. Ez az előadás is megélt vagy félszáz fellépést.
Amennyiben lehetőségem van rá, az udvardi cserkészcsapat énekkara tagjaival ma is részt veszek a ifjúsági szentmiséken.